De inkább ne is a legelejéről... Szóval összepakoltam nagy nehezen (volt egy 2,5 éves segítőm is). Búcsúzkodás, reptér, szokásos unalmas dolgok és némi félelem, hogy bírni fogja-e a feladott csomag és hogy vajon elfelejtem-e összeszedni a reptéren. Eme első akadályt jelentem sikerrel vettem, begyűjtöttem mindent amit kellett. A reptéren pedig igazi dániai fogadtatásban volt részem. :)
 |
| Hű fegyverhordozóm, Ödön. :) |
Metrózgatás, HÉVezés (S-tog, ahogy itt hívják), némi séta (összesen kb. egy óra) leforgása alatt meg is érkeztem a helyre, ahol lakok, este pedig Zsolttal a lakótársammal végre felavattuk a scrabblet (találtam játszó társat!!!).
A vasárnapot csomagolással, bevásárlással és Koppenhágában csatangolással töltöttem. Utóbbi eredményeként ezúttal a jobb bokám fordult ki, amit egy egy órás sétával ünnepeltem meg (hazafelé nem sikerült jó buszmegállóban leszállnom, szóval "kicsit" eltévedtem). A relatíve sok pihentetésnek köszönhetően most egész gyorsan javul. A hét elejét munkakereséssel töltöttem, egész biztató a helyzet, csak az a CPR regisztráció ne lenne olyan ördögien túlbonyolítva. De erről majd máskor...
No comments:
Post a Comment