Friday, 23 September 2016

Negyedév

Hú, így még többnek tűnik. Nem tudom, ti is így vagytok-e ezzel, de a negyedév sokkal hosszabbnak tűnik, mint a 3 hónap. Fura. Szóval igen, itt vagyok már több mint negyed éve. Itt valahogy gyorsabban telik az idő mint Olaszországban. Elnézéseteket kérem, hogy hanyagoltam a blogomat, de az elmúlt 2 hónapban cirka 400 órát dolgoztam, ez eléggé kimerített. A szezonnak vége, örülhetünk ha ezután meglesz a heti 37 óra (teljes munkaidő).

De hogy mi minden történt velem az elmúlt hetekben? Nézzük csak. Túl vagyok az első dán teszten (és az első modul első felén). Hétfőtől már büszke Modul 1.2-es leszek. :) Szerencsére elég sok lehetőségem van gyakorolni a tanultakat az étteremben, már ki tudom mondani a szívószál szót úgy, hogy a dánok is értsék, sőt tegnap rájöttem, hogy hogyan tudom megkérdezni, hogy kérnek-e tejet a kávéjukhoz a kedves vendégeink. Ezen kívül szuper-titkos projektem befejeződött. Ezúton is köszönöm nővérkémnek és családjának a szíves közreműködést. Hogy mi is volt a projekt tárgya? Születésnapi meglepetés voltam Anyunak. :) Úgy bizony. Szombat reggel egyszer csak betoppantam Petivel karöltve. Volt nagy öröm és boldogság. :)

A továbbiakban képes krónika stílusra váltok, ugyanis bár nem írtam nektek, akartam, így mindig csináltam fotót az aktuális mondandómról. Ezennel rátok zúdítom mindet. :)

Képzeljétek, a biciklim őrzött "parkolóban" áll. Sokáig csak egy őr volt, de már kettő van. Jó nagy kövér őrök.
Múltkor dán órára menet pedig felfedeztem, az alábbi képen látható "szerkezetet". Így még nagyobb élmény a kicsiknek a metrózás. Nagyon tetszik, ahogy a gyerekekhez viszonyulnak. Tudtátok, hogy itt még komolyabb probléma az elöregedő társadalom mint otthon? Őszintén szólva nem tűnt fel. Annyi kisbabás anyuka-apuka fordul meg nálunk, hogy öröm nézni. :) Na, de a fotó a metróról:
Hogy a következő kép miért kerül bele a blogomba, arra a megfejtéseket kommentben várom. :)
globalizáció
És végül had mutassam be új szobatársamat, Borzas Sándort. Tegnap kiabált át a szomszéd virágostól, hogy "Vigyél haza!". Így haza hoztam. :)
Ez a sorozat pedig nyelvtanulásom szerves részét képezi (nem mellesleg a fülembe jutott, hogy valaki szeretné nézni). Jó szórakozást! :)

Legyetek jók, vigyázzatok magatokra és egymásra! Puszi, ölelés, nevetés!


1 comment:

  1. Jelentem végignéztük a mesét. Peti örült neki! :) Amúgy ma láttunk egy nénit mustársárga fölsőben vállig érő szőkésbarna hajjal. Peti először felugrott, hogy "Gabi", majd csalódottan konstatálta, hogy "Nem Gabi."

    ReplyDelete