Unalmas hétköznapok

Nyilván ez azért nem teljesen helytálló. Minden nap egy kicsit más (és egyelőre minden nap egy kicsit rövidebb mint az előző).

A kávézóban már (általában) nem szakadunk bele a munkába, bár ami azt illeti az ünnepek közeledtével eléggé megugrott a betérő vendégek száma. Ezzel önmagában nem lenne gond, sőt! De valaki elárulhatná nekem, hogy miért van az, hogy 1,5 órán keresztül nézzük egymást a kollégával, mert egyetlen vendégünk nincs, aztán a semmiből megjelenik egy csomó ember és hirtelen lesz 8-10 új asztalunk. Ugyanez a távozásra is érvényes, mindenki nyugodtan ücsörög, aztán valami miatt mindenki egyszerre érzi szükségét annak, hogy fizessen és elhagyja a tetthelyet. Teljesen mindegy hogy ebédidő van-e vagy félhárom, valahogy a csordaszellem nagyon mélyen gyökerezik az emberekben. Imádott Brian kollégámnak köszönhetően amúgy a kávézónk is ünnepi hangulatot áraszt, díszek, világító rénszarvasok, fagyöngy, minden ami giccs. :) De legalább ott. Itthon nem viszem túlzásba a karácsonyi készülődést. :)

Örömmel jelentem, sikeresen átkerültem egy másik dán csoportba, ez pont a régebbi csoportom előtt van, szóval most 16:15-18:50-ig van órám, így kényelmesen be tudok vásárolni dán óra után és simán hazaérek, míg a régi csoportom még okosodik. Nem mindegy. A mostani csoporttársak is nagyon aranyosak, azt hiszem, ez erősebb csoport, kevésbé is fáradtak a srácok és az sem mindegy, hogy német vagy holland anyanyelvi háttérrel áll neki valaki a dánnak vagy kínaival. A tanár ugyanaz, elég jól belejött az okosításunkba, de még tudunk olyat kérdezni, aminek utána kell néznie. :)

Sikerült eléggé lefoglalnom magam az utóbbi időben (mint észrevettétek). Ez annak tudható be, hogy mindenféle titkos projekten dolgoztam, aminek jelentem, meglett az eredménye. FELVETTEK! :) Megint. Tudom, már-már nevetségesen hangzik, hogy megint iskolás leszek, de hosszú távon (akár itt, akár otthon) jobban járok vele, ha az szerepel az önéletrajzomban, hogy tanultam (nem utolsó sorban elsajátítom egy új tudományág alapjait), mint azzal, hogy x időn keresztül egy kávézóban dolgoztam. Sokat gondolkodtam, hogyan tudnék előrébb jutni és ez tűnik a legreálisabbnak. És hogy mit fogok tanulni? Marketing Managementet (lehet hasat fogva nevetni, én és a marketing). Akit érdekel, annak majd elmesélem miért és hogyan jött az ötlet és mi miatt gondolom azt, hogy igenis működhet. Szóval, most épp örülök magamnak, mert megint sikerült elérni amit akartam. Ez mindig feltölt.

A Karácsony hangulatának idén sem sikerült még elérnie (annak ellenére, hogy a kávézóban elég gyakran csendülnek fel a jól ismert geil karácsonyi zenék, amitől a frász tör ki). Az emberek itt is megőrültek, vásárlási láz, stb. A város amúgy csinoska, sok a fény, de a kedvencem mégis Nisse. Ez a kedves kis kobold, ami olyan sok kirakatból figyel. :) Ezzel kívánok nektek szép hétvégét! Köszönöm a sok névnapi köszöntést és az érdeklődő üzeneteket hogylétem felől. :)

Puszi, ölelés, nevetés!