Egy boldog nap margójára

Igen, a múlt vasárnap, nem csak hogy örömteli, de boldog volt. Dolgoztam, de csak 4-ig. Fél ötre Sanaz odajött az étteremhez, megkávéztunk, én megebédeltem (napközben nem volt rá időm) és elindultunk valamerre.

Nem volt konkrét terv, csak mentünk valamerre és igazán jól mulattunk mindezen idő alatt. Bele"botlottunk" az alábbi szépségbe is. Különös vonzalmat érzek a csatornafedők iránt mióta Ödönöm van. :)

Beugrottunk a helyi plázába. Megállapítottuk, hogy "drága és ronda", de legalább meleg volt odabent. :) Kicsit túlzásnak éreztük a 400 koronás harisnyát (kb. 16.800 Ft). Tény és való, nagyon kellemes tapintása volt. Császkáltunk egy sort, aztán valamilyen úton módon a Tiger nevű boltban kötöttünk ki. Szerintem már említettem ezt a boltot, egyszerűen fantasztikus. Mindent megtalálsz ott amire csak szükséged van (és amire nincs, természetesen azt is). :) Ennek bizonyságául álljon itt néhány kép.

Persze nem üres kézzel távoztunk. De igyekeztünk a realitás talaján állva csak olyan dolgot venni, ami tényleg hasznos. Én egy mamusszal és egy fa tolltartóval gazdagítottam itteni használati tárgyaim számát, Sanaz egy kínai kenőcsöt vett (én is vettem még amikor kifordult a bokám, egész jó).

A vásárolgatás után a Rådhuspladsen-en kötöttünk ki. Egy srác gitározott és énekelt ott. Nagyon hangulatos volt (elég gyakori az ilyesmi itt). Meg is beszéltük Sanazzal, hogy egy sör társaságában leülünk kicsit a téren. Nagyon klassz volt, ott néztük végig a naplementét. Beszélgettünk sok mindenről, hogy miért vagyunk itt, hogy érezzük magunkat, hogyan tovább és miegymás. Annyira hihetetlennek éreztem ott és akkor, hogy itt lakok. Tényleg itt lakok. Elhatároztam, hogy kiköltözök és kiköltöztem. Egyedül. Hihetetlen... Az ehhez hasonló eszmefuttatásokat követően együtt haza HÉV-eztünk (Sanaz néhány megállóval odébb lakik, de ugyanazon a vonalon mint én). Sanazzal amúgy még a szendvicsbárban ismerkedtünk össze, már egyikünk sem dolgozik ott.

 

Az utolsó gondolatfonal jelen pillanatban kissé fájdalmas. Még hétfőn reggel készítettem ezt a képet Nørreport st.-ről. Ez a kép csak a tér egyik fele, a másik fele hasonlóan zsúfolt. Ennek a térnek a közelében dolgozok.

És hogy miért fájdalmas kissé? Tegnap estére ellopták a biciklimet a HÉV állomásról... Mondhatnám, hogy a "legjobb" időben, mert kevesebbet dolgozunk, tehát nem vagyok hulla fáradt és lassan itt lesz az ősz/tél, amikor amúgy sem tudom, mennyit használtam volna az esős-szeles időben. Ennek ellenére azért eléggé csalódtam az emberekben ismét. A csalódottságomat némileg enyhítette, hogy az otthonról hozott cuccok kipakolása során (csak most jutottam el idáig) megtaláltam a 3 tábla Boci csokit amit Anyu készített be az elhozandó cuccok közé.

Remélem, ti is jól vagytok! Puszi, ölelés, nevetés.